Új cégforma jött létre!

Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság

A törvény szerint szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely kizárólag saját tulajdonú ingatlan adásvételével, saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetésével, ingatlankezeléssel, vagyonkezelési tevékenységgel foglalkoznak.

További feltétel, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság kibocsátott részvényeit együttesen legfeljebb összesen tíz százalékban tulajdonolhatják biztosítók és hitelintézetek, valamint amelyben együttesen az összes szavazati jog legfeljebb tíz százalékát gyakorolhatják.

Az új, speciális társaságnak legalább tízmilliárd forint összegű induló tőkével kell rendelkeznie.

A jogalkotó célja, hogy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaságok jöjjenek létre, amelyek létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.

A társaságok a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetnék be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsák, illetve szükség esetén fejlesszék.

Nyugat-Európában kedvelt!

A cégforma nem minden előzmény nélküli, Nyugat-Európában már hosszú évek óta alkalmazzák a befektetések összegyűjtése, a befektetői bizalom növekedése érdekében. A társaságok nemcsak ingatlanokat, hanem projekttársaságokat is vásárolhatnak.

A mérlegfőösszeg legalább hetven százalékának ingatlanokból kell állnia, és a törvény szabályozza azt is, hogy ezen kívül milyen eszközöket tarthat portfóliójában a társaság.

A társaságnak nyeresége száz százalékát ki kell fizetnie osztalékként, a projekt társaságainak nyeresége egészében a tulajdonost illeti.

Annak érdekében, hogy a portfoliójában lévő ingatlanok értékéről reális képe legyen, a szabályozott ingatlan-befektető társaságnak saját szervezetétől elkülönült, független ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet, vagy személyt kell megbíznia az ingatlanok rendszeres értékelésével.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság és annak projekttársaságai mentességet élveznek a társasági és helyi adófizetési kötelezettség alól, ha a mentességi feltételek betartása bármely okból nem teljesül, az illetékes szervek törölhetik.

Hat hónapos határidő!

Így például, az adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve elővállalkozás adózót határozattal törli a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve elővállalkozások nyilvántartásából, ha a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azokat az adózó kilencven napon belül nem pótolja.

Törölhetik, ha a tevékenységét a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja, vagy a társaság a tevékenységére vonatkozó előírásokat súlyosan megszegi.

ÚJ CSŐDTÖRVÉNY

Az új csődtörvény szerint, ha az eladósodott vállalkozás beadja csődkérelmét és a bíróság nem talál benne formai hibát, azonnal ideiglenes fizetési moratóriumot kap. A bíróság ezután 5 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet. Ha rendben találja, megadja a 90 napos fizetési haladékot és vagyonfelügyelőt rendel ki a kérelmező mellé.

A fizetési haladék ideje alatt nagy könnyebbség, hogy szünetelnek az adóssal szembeni pénzkövetelésekkel kapcsolatos végrehajtások (de például a nyugdíjjárulékra, az egészségbiztosítási járulékra, a tartásdíjra, a villamos energia- és földgázdíjra vezetett végrehajtások nem). Felfüggesztik a folyamatban lévő felszámolásokat (ha még nem született meg az elsőfokú határozat) és az újakat is.
 

Az adós, a hitelező, a számlavezetők és a vagyonfelügyelő is köteles tartózkodni minden olyan intézkedéstől, mely a haladék célját meghiúsítja, vagyis azt, hogy az adós csődegyezséget tudjon kötni a hitelezőivel. Az adós például nem teljesíthet a törvényben tételesen felsoroltakon felüli kifizetéseket sem. Új fizetési kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat. Az adós hitelezői nem mondhatják fel közös szerződéseiket se a csődre, se arra hivatkozva, hogy a fizetési haladék alatt nem fog fizeti.

A korábbi csődeljárás szabályai nem tették lehetővé a csőd közelébe sodródott vállalkozások reorganizációját, mert eddig ahhoz, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, hitelezőitől támogatást kellett kapnia (meghatározott százalékban). Ez pedig jellemzően nem sikerült, mert a hitelezők nem bíztak az adósban, többnyire el sem mentek a tárgyalásra, s nem járultak hozzá a fizetési haladékhoz. Ezért is nem volt eddig népszerű a csőd.

Kérdés, miért indítana egy adós csődeljárást saját magával szemben? Az adósok főszabályként azért indítanak csődeljárást, hogy szabaduljanak az adósságuktól, vagy hogy csökkentve kelljen azt kifizetniük. Az automatikus fizetési haladék gyors megnyugvást ad az adósnak, viszont az, hogy ideiglenes vagyonfelügyeletet kap, már nem kényelmes.

A jogalkotó a módosítással biztosította a hitelezők számára is, hogy csődeljárást kezdeményezzenek adósukkal szemben. Hogy élnek-e majd ezzel a lehetőséggel? A hitelezőnek ugyanis csődkérelméhez be kell csatolnia az adós hozzájárulását is.

A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében többek között áttekinti az adós vagyoni helyzetét, közreműködésével nyilvántartásba veszi a követeléseket. Felszólítja az adóst a követelései érvényesítésére azzal, hogy ellenőrzi azok végrehajtását is.

A hitelezőknek tudniuk kell, hogy a csődeljárásban csak azok lehetnek hitelezők, akik harminc napon belül bejelentik igényüket. Ha ezt elmulasztják és a csődeljárás sikeres lesz, elveszítik követelésüket.

A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseknél a határidő mindössze 3 munkanap.

A cégközlönyben már a csődindítás másnapján megjelenik a hír, de az adósnak öt munkanapon belül közvetlenül is értesítenie kell hitelezőit az öncsődről, illetve két napilapban és (ha van) saját honlapján is nyilvánosságra kell hoznia azt. Ennek elmulasztás bírsággal jár.

Leegyszerűsödött a csődeljárásban az egyezség megkötéséhez szükséges szavazatok számításának módja is. Minden 100.000,-Ft-os elismert vagy nem vitatott követelés (a 100.000,-Ft alatti is) egy szavazatnak számít. Az egyezség akkor köthető meg, ha az adós megkapta az egyezséghez a hitelezőktől a szavazatok többségét (a törvény szerinti mértékben és módon).Az egyezség kényszeregyezség, azaz kiterjed a szavazásban részt nem vevő hitelezőkre, és azokra szintén, akik az egyezséghez nem járultak hozzá.

Bár az új csőd lehetőség arra, hogy az adós rendezze tartozását, az igazi megoldás sokkal inkább a csőd megelőzése!

A hitelező és az adós is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne húzódjanak kifizetései. Megfelelő időben, a megfelelő felszólító levélben hívja fel a neki tartozókat a fizetésre!
 

ÚJ  ILLETÉKTÖRVÉNY

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

71. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke:

a) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50 000 Ft,

b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint,

c) egyéni cég esetén 15 000 forint, azzal, hogy

amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy

a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték

(1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.”

(2) Az Itv. 45. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan jognak vagy ténynek

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. §-a, 83/C. §-a szerinti törlésére irányuló

bírósági nemperes eljárás illetéke 10 000 forint.

(3b) Az e §-ban nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft.”

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény módosítása

74. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Törvény vagy kormányrendelet közérdekből, illetve hitelezővédelmi célból előírhatja, hogy egyes gazdasági

tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők.”

75. § A Gt. 5. §-a a következő (5)–(10) bekezdéssel egészül ki.

„(5) Az a személy, akinek – mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének,

kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód

nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és

a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és

a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján indított eljárásban jogerősen

megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem

teljesítette,

a) nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja;

b) nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést,

c) nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja.

(6) Nem lehet közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, továbbá nem szerezhet gazdasági társaságban

közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt

helytállási kötelezettségének nem tett eleget.

(7) A tilalom hatálya az (5)–(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak

eredménytelenségétől számított öt év.

(8) E § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben

meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény

alapján lefoglalható vagyontárgya.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.

(10) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság

kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és

betéti társaság beltagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy

a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító

részesedéssel rendelkező tag volt.”

76. § (1) A Gt. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki.

„(3a) A társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során az ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény

27/B. § (1) bekezdésében foglalt ellenőrzést elvégzi.”

(2) A Gt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a zártkörűen működő

részvénytársaság esetén a társasági szerződés a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is

elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések

alkothatják. A szerződésmintával készült társasági szerződésre a (3)–(3a) bekezdést alkalmazni kell.”

77. § (1) A Gt. 12. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társasági szerződésben meg kell határozni:)

„b) a gazdasági társaság tagjait, mégpedig – ha a törvény másképp nem rendelkezik – természetes személy esetén

a természetes személyazonosító adatok és lakcím, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy

esetén név (cégnév), székhely és cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám feltüntetésével;

c) a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét;”

(2) A Gt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során – a TEÁOR nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül

– minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvénynemtilt vagynemkorlátoz.A gazdasági társaság – a társasági

szerződésben meghatározott tevékenységen belül – bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami

adóhatóságnak – főtevékenységként vagy más tevékenységként – bejelent. A társasági szerződésben meghatározott

tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását.”

78. § (1) A Gt. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság

vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy

a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító

részesedéssel rendelkező tag volt.

(4) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek – mint a jogutód nélkül megszűnt

gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel

rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített

követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági

határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette.”

(2) A Gt. 23. §-a a következő (5)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti

eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

(6) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási

kötelezettségének nem tett eleget.

(7) A tilalom hatálya a (4)–(6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak

eredménytelenségétől számított öt év.

(8) E § tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben

meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény

alapján lefoglalható vagyontárgya.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.

79. § A Gt. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők

ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény

e követelmény felróható megszegése esetére – ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály

szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették – előírhatja a vezető tisztségviselők

hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.”

80. § A Gt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cégvezetőre a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 27. §-ban és a 30. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat megfelelően

alkalmazni kell.”

81. § A Gt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény – a köztulajdon,

közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében – előírja.”

82. § A Gt. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az ellenőrzött társaság jogutód nélkül megszüntetésre kerül, a minősített befolyásszerző korlátlan

felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését az eljárás során az adós

ellenőrzött társaság vagyona nem fedezi, ha hitelezőinek a felszámolási eljárás során, vagy a társaság jogutód nélküli

megszűnését követően, törvényben meghatározott határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság – az adós

társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel – megállapítja a minősített befolyásszerző

korlátlan és teljes felelősségét.”

83. § A Gt. 56. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az uralmi szerződésnek tartalmaznia kell:)

„c) az ellenőrzött társaság (társaságok) tagjainak (részvényeseinek) és hitelezőinek jogai védelmében szükséges,

az elismert vállalatcsoportként való működésből származó előnyök és hátrányok kiszámítható és kiegyensúlyozott

megosztását biztosító rendelkezéseket, ilyen rendelkezésnek minősül különösen az uralkodó tag

kötelezettségvállalása az ellenőrzött társaság veszteségeinek rendezésére, a tagok (részvényesek) osztalékának

kiegészítésére, illetve üzletrészeik (részvényeik) kicserélésére vagy annak vállalása, hogy az ellenőrzött társaság

esetleges jövőbeli fizetésképtelensége esetén vagy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az uralkodó tag

részt vesz az ellenőrzött társaság reorganizációjában;”

84. § (1) A Gt. 76. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követelései az átalakulásról hozott

döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés

második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.

(3) Ha a tag (részvényes) felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt

korlátozott, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha az átalakulás elhatározásakor

a) a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást,

fizetési könnyítést nem kapott, vagy

b) a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt.”

(2) A Gt. 76. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles

biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve

a hitelező általnemmegfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat

kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság –

a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – a kérelem előterjesztésétől

számított harminc napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy

a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe,

amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott.”

85. § A Gt. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni,

amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha e kötelezettségét

a jogutód a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok

egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen

rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya.”

86. § A Gt. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonbannem lehet kevesebb

százezer forintnál. A törzsbetétnek – a számviteli törvény felhatalmazása alapján devizában történő könyvvezetést

alkalmazó társaság kivételével – forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.”

87. § A Gt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a tag jogutód nélkül szűnik meg, és az üzletrészről a tag végelszámolása, felszámolása során nem rendelkeztek,

a társaság köteles a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül vagyonrendezési eljárás

lefolytatását kezdeményezni (Ctv. 119. §). Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tart igényt,

a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Ha az üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt

tag tulajdonát képezi, amely tag székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt, és a megszüntetésre irányuló

eljárást nem Magyarországon folytatták le, ebben az esetben vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor,

a társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz közzé azzal, hogy

akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül

sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be,

a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egyéves jogvesztő határidőn

belül.”

88. § A Gt. 159. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 114. § (4) bekezdésében foglalt, a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a törzstőke

leszállítása esetében is alkalmazni kell.”

89. § A Gt. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„162. § (1) Az ügyvezető a törzstőke leszállítását elhatározó taggyűlési határozat meghozatalát követő harminc napon

belül köteles a taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni, egyidejűleg

intézkedni a tőkeleszállításról hozott döntés Cégközlönyben történő kétszer egymás utáni közzétételéről, akként,

hogy a két közzététel között legalább harminc napnak kell eltelnie.

(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:

a) a döntés tartalmát, valamint

b) fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett

követeléseik után – a (4) bekezdés szerinti kivételekkel – biztosítékra tarthatnak igényt.

Az ismert hitelezőket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni.

(3) A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jogosultak

bejelenteni, ha a társaság törzstőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak igényt.

(4) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha a törzstőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal –

jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján – már rendelkezik, vagy ha a társaság pénzügyi, vagyoni helyzetére

figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan.”

90. § A Gt. 163. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 162. § (2) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében továbbá az e § (1) bekezdésében foglaltak nem

alkalmazhatók, ha a társaság törzstőkéjének leszállítására

a) a társaság veszteségének rendezése végett [143. § (2) bekezdése], vagy

b) a számviteli törvényben meghatározott módon, a társaság törzstőkéjén felüli lekötött tartalék javára történő

átcsoportosítás céljából

kerül sor.”

91. § (1) A Gt. 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére – külön törvény szerinti – elszámolóháznak,

központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak (ide

nem értve a számviteli törvény szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót) adhat megbízást.

A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni.”

(2) A Gt. 202. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A részvénykönyvbe történő betekintés lehetőségét a részvénykönyv-vezető székhelyén vagy központi

ügyintézésének helyén – amennyiben az külföldön található, a társaság székhelyén vagy magyarországi központi

ügyintézésének helyén – munkaidőben folyamatosan biztosítani kell.”

92. § A Gt. 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„271. § (1) Az igazgatóság az alaptőke leszállítását elhatározó közgyűlési határozat meghozatalát, illetve a jogerős

bírósági határozat kézbesítését követő harminc napon belül köteles intézkedni az alaptőke leszállításról hozott

döntésnek a Cégközlönyben történő, kétszer egymás utáni közzétételéről, akként, hogy a két közzététel között

legalább harminc napnak kell eltelnie.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell,

a) azt, hogy az alaptőke feltételes leszállításáról a közgyűlés vagy a bíróság döntött,

b) a döntés tartalmát,

c) a társaság hitelezőinek szóló felhívást, hogy a hirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően

keletkezett követeléseik után – a (4) bekezdés szerinti kivételekkel – biztosítékra tarthatnak igényt.

Az ismert hitelezőket a részvénytársaság közvetlenül is köteles értesíteni.

(3) A társaság hitelezői a hirdetmény utolsó közzétételétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül

jogosultak bejelenteni, ha a részvénytársaság alaptőkéjének leszállításával összefüggésben biztosítékra tartanak

igényt.

(4) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha az alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal

– jogszabály vagy szerződés alapján – már rendelkezik, vagy ha a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére

figyelemmel a biztosítékadás indokolatlan.”

93. § A Gt. 273. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 271. § (2) bekezdés c) pontjában és (3)–(4) bekezdésében, valamint a 272. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók,

ha a részvénytársaság alaptőkéjének leszállítására

a) a társaság 245. § a) pontjában meghatározott mértékű veszteségének rendezése, vagy

b) a számviteli törvényben meghatározott módon, a részvénytársaság alaptőkéjén felüli lekötött tartalék javára

történő átcsoportosítás

céljából kerül sor.”

94. § A Gt. 297. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett, és

az ilyen tartalmú nyilatkozatot tevő a részvényest a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből

haladéktalanul törölni. A 202. § (4) bekezdése ez esetben nem alkalmazandó.”

95. § A Gt. 304. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közgyűlésen a részvényesi jogok gyakorlására az a személy jogosult, akinek nevét a közgyűlés kezdő napját

megelőző második munkanapon 18 órakor a részvénykönyv tartalmazza. A részvénykönyv lezárása nem korlátozza

a részvénykönyvbe bejegyzett személy jogát részvényeinek a részvénykönyv lezárását követő átruházásában.

A részvénynek a közgyűlés kezdő napját megelőző átruházása nem zárja ki a részvénykönyvbe bejegyzett személynek

azt a jogát, hogy a közgyűlésen részt vegyen és az őt mint részvényest megillető jogokat gyakorolja.”

96. § A Gt. a következő 336/D. §-sal egészül ki:

„336/D. § (1) E törvény – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a cégnyilvánosságról,

a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló

2011. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított – 5. §-át, 23. §-át, 30. § (2) bekezdését és 54. §

(2) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően kezdeményezett felszámolási, kényszertörlési, továbbá

az ismeretlen cég megszüntetésére irányuló eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 50. § (1)–(2) bekezdést a Módtv. hatálybalépését követő üzletrész átruházásokra kell

alkalmazni.

(3) A Módtv.-vel megállapított 76. § (3) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően elhatározott szétválásokra kell

alkalmazni.

(4) A Módtv.-vel megállapított 85. § (4) bekezdését a Módtv. hatálybalépését követően elhatározott szétválásokra kell

alkalmazni.”

97. § Hatályát veszti a Gt. 75. § (3) bekezdés d) pontjában az „így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét,

valamint a mérlegfőösszeget” szövegrész, a 202. § (4) bekezdés utolsó mondata, (6) bekezdés a) pontja és

(8) bekezdése.”

98. § A Gt. 68. § (4) bekezdésében a „Ctv. 92. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „kényszertörlési eljárás” szöveg lép, a Gt.

165. § (3) bekezdésében és 278. § (2) bekezdésében a „végelszámolás megindításakor, illetve a felszámolás

elrendelésekor” szövegrész helyébe a „végelszámolás vagy a kényszertörlési eljárás megindításakor, illetve

a felszámolás elrendelésekor” szöveg lép.

6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

módosítása

99. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)

3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A cégnévnek – a (4) bekezdésen túlmenően – egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási

szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől.”

100. § A Ctv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A cég nevét (rövidített nevét)

a) a cégbejegyzési eljárás alatt „bejegyzés alatt” („b. a.”),

b) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”),

c) felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”),

d) végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”),

e) kényszertörlési eljárás esetén „kényszertörlés alatt” („kt. a.”)

toldattal kell használni.”

101. § (1) A Ctv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában

(a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye,

amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen

– magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó

a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.

Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.”

(2) A Ctv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek

használatára a cég jogosult. A cég a használat jogszerűségét igazolni köteles.”

102. § A Ctv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen abban

az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi

ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Az ügyvéd

az aláírás-minta elkészítése során a személyazonosságot az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. §

(1) bekezdésében foglalt módon köteles ellenőrizni.”

103. § A Ctv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elektronikus okiratként rendelkezésre álló cégiratról közfeladatot ellátó szervek részére történő

adatszolgáltatás elektronikus úton teljesíthető, papír alapú másolat csak kivételesen indokolt esetben kérhető.”

104. § (1) A Ctv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési

(változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel

bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján – a hitelezők

védelme érdekében – biztosítja egyes cégjegyzék adatok ingyenesen történő megismerését.”

(2) A Ctv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítés – a szükséges és igazolt költségek levonását követően –

a központi költségvetés bevételét képezi.”

105. § A Ctv. 18. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős

miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés a központi

költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat

ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről

a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni,

mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.”

106. § A Ctv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével

egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő

okirat módosításának Cégközlönyben történő közzétételéről is.”

107. § A Ctv. II. Fejezete a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23. § (1)

és (2) bekezdésében foglalt kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási

rendszer adataival való összevetést kezdeményez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy

a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23. § (1) és

(2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok fennáll-e.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja

a) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság vezető tisztségviselői azonosításához szükséges,

rendelkezésére álló személyes adatokat,

b) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét,

c) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég tekintetében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására

jogosult cégbíróságot,

d) az a)–c) pontokban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.

(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatok

alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. 23. § (1) és

(2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok áll fenn, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti

eljárás hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot.”

108. § A Ctv. 23/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Törvényi szerződésminta esetében a szerződésminta fordításának csatolására – angol, német, francia nyelven

történő nyilvántartáshoz – nincs szükség.”

109. § (1) A Ctv. 24. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)

„e) a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra

szerinti megjelölésével,”

(2) A Ctv. 24. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza)

„h) a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési

idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és

cégjegyzékszámát vagy nyilvántartás számát, valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk

keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is,

illetve ha a jogviszony megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés

tényleges időpontját,”

(3) A Ctv. 24. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit

azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor

elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről.”

(4) A Ctv. 24. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és

további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat

bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.”

110. § A Ctv. 26. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők

védelme szempontjából jelentős adatokat is:)

„n) a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját és befejezését.”

111. § (1) A Ctv. 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közkereseti társaság esetében)

„a) a tagok nevét, természetes személy tag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi

személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy

nyilvántartási számát,”

(2) A Ctv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Betéti társaság esetében)

„a) a társaság beltagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét,

jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy

nyilvántartási számát,

b) a társaság kültagjainak nevét, természetes személy beltag esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét,

jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy

nyilvántartási számát,”

(3) A Ctv. 27. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Korlátolt felelősségű társaság esetében)

„a) a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel

nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási

számát, valamint amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített

többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is,”

(4) A Ctv. 27. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Korlátolt felelősségű társaság esetében)

„e) közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét,

anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és

cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.”

(5) A Ctv. 27. § (4) bekezdés b) pontja bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Zártkörűen működő részvénytársaság esetében)

„bc) amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített

többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja

születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és

cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.”

(6) A Ctv. 27. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéni cég esetén)

„a) a cégtulajdonos nevét, lakóhelyét, születési idejét és anyja születési nevét,”

(7) A Ctv. 27. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Egyéni cég esetén)

„c) azt a tényt, ha az egyéni cég tagja vagy vezető tisztségviselője az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló

2009. évi CXV. törvény 20. § (7) bekezdésében foglalt eltiltás hatálya alatt áll; az eltiltás kezdetét és végét.”

112. § A Ctv. 28. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Zártkörűen működő európai részvénytársaság esetében)

„bc) amennyiben a részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a részvényes minősített

többségű befolyással rendelkezik, a részvényes nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja

születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és

cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.”

113. § (1) A Ctv. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állami adóhatóság a cég adószámával, közösségi adószámával kapcsolatos elektronikus értesítését, illetve

határozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel köteles ellátni.”

(2) Ctv. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A cégjegyzékben szereplő külföldi adójogi illetőségű magánszemély vagy szervezet esetén az állami

adóhatósághoz történt bejelentkezés hiányában a külföldinek az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított

adóazonosító számát kell feltüntetni.”

114. § A Ctv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § (1) A cégjegyzékben a lakóhelyet, illetve székhelyet (telephelyet, fióktelepet) az irányítószám, helység, utca,

házszám, emelet, ajtószám (vagy helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Amennyiben a cégjegyzékbe

bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is

tartalmaznia kell.

(2) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerepel, vagy

a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel,

a bejegyzési kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel

rendelkező szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy egyaránt lehet. Kézbesítési

megbízotti feladatot a cég tagjai (részvényesei), vezető tisztségviselői, valamint felügyelőbizottsági tagjai nem

láthatnak el. A bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a kézbesítési megbízott megbízására, és a megbízatás

elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

(3) A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bíróságnak, illetve más hatóságnak a cég működésével összefüggésben

keletkezett, a külföldi személy részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa.

A bíróság vagy más hatóság által a kézbesítési megbízottnak megküldött okirat esetében vélelmezni kell, hogy

az okirat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy számára ismertté vált.

(4) A (2) bekezdés szerinti megbízás megszűnését követő 15 napon belül a kézbesítési megbízottnak a megbízás

megszűnésének tényét a 36. § (5) bekezdése szerinti módon be kell jelentenie a cégbíróságnak.

(5) A (4) bekezdés szerinti tény bejelentésének elmulasztása esetén a cégbíróság a kézbesítési megbízottat a 34. §

(2) bekezdésében meghatározott bírsággal sújthatja.”

115. § A Ctv. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki az (1) bekezdésben

meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti.”

116. § (1) A Ctv. 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás

érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni

kívánt) tagok (részvényesek) – külföldi esetében a 30. § (7) bekezdése szerinti – adóazonosító számát. A tagok

adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben.”

(2) A Ctv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy

a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén minősített elektronikus aláírás alkalmazásával

elektronikus úton maga is teljesítheti. Ha a cégiratot elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, és az elektronikus

okirat cégbírósághoz való benyújtására a jogi képviselő vagy a cégirat benyújtására kötelezett személy jogosult. A jogi

képviselő eljárására egyebekben a 37. és 38. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

117. § A Ctv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján

hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt

vagy e törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy

a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg. A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek a cég működése

megszüntetésére vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya. A mulasztás miatt igazolási kérelem

előterjesztésének nincs helye.”

118. § A Ctv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság vagy egyéni

cég alapításának bejegyzése iránti kérelemhez e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült alapító

okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni.

(2) A bejegyzési kérelemhez – a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való

továbbítás végett – csatolandó okiratok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. A jogi képviselő a bejegyzési

kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok

megfelelőségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát

a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell.

(3) A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző

önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult.

Ugyanez irányadó a többi olyan végzés meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye.

(4) A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.

(5) A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének

meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kérő a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy – amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével –, a cég választott neve jogszabályszerű-e. A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető

vonatkozásában e törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. §

(3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlásra történő felhívásra nem kerül sor.

(6) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha

a) a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselőnek a bejegyzendő adatokravonatkozó iratok jogszerűségét igazoló nyilatkozatát,

b) a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú mellékletben felsorolt valamely irat benyújtását,

c) a cég elnevezése – amennyiben a cég nem élt a 6. § szerinti névfoglalás lehetőségével – nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek,

d) az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozata nem felel meg a jogszabályi előírásoknak,

e) a cégjegyzék a cég tagja, vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője vonatkozásában a 27. § (1) bekezdésének

c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. § (4) bekezdés a) pontjának

ad) alpontja, vagy a 27. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést tartalmaz, vagy

f) észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek.

(7) A (6) bekezdés f) pontja szerinti esetben a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésébenfoglaltakat alkalmazza.

(8) Ha a cégbíróság a (4) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon, a törvény erejénél fogva – a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal – haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.

(9) Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat – ideértve a korábbi eljárásban az illeték megfizetéséről szóló igazolást is – ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ismételt benyújtásnak egy alkalommal van helye.”

119. § A Ctv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A változásbejegyzési eljárásra – az e törvényben foglalt kivételekkel – a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadók.

(2) A változásbejegyzési kérelem elbírálására egységesen a 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidők vonatkoznak.

(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég esetében a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is lefolytathatja, azonban a változásbejegyzési kérelmet elutasító, valamint olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró elő zetes, írásos hozzájárulásával hozhat.

(4) Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasítja, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít.

(5) Változásbejegyzési kérelem esetén – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a 34. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt a változás bekövetkezésétől kell számítani.”

120. § A Ctv. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését, mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni. A cégbíróság – a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása után – intézkedik az áttételről. Az áttételt elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.”

121. § A Ctv. a következő 61/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Tagváltozás bejegyzése iránti eljárás

61/B. § (1) A cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot.

(2) Az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó-és vámhatóság által

nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik.

(3) Az állami adóhatóság (2) bekezdés szerinti jelzése esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg

18–19. § szerinti benyújtására.”

122. § (1) A Ctv. 62. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A cégbíróság a céget hivatalból törli)

„b) kényszertörlési eljárás során a 118. §-ban meghatározott esetben.”

(2) A Ctv. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában az 56. § (1) bekezdésében, vagy 84. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor.”

123. § A Ctv. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”

124. § A Ctv. 81. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben a cégbíróság az (1) bekezdésben foglalt bármely intézkedés alkalmazása után úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés további intézkedések alkalmazásával sem állítható helyre, a céget megszűntnek nyilvánítja.”

125. § A Ctv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„87. § (1) Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott

adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget. A cégbíróság az állami adóhatóság értesítése alapján hivatalból jár el.

(2) Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és az Itv. 65. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.

(3) A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást abban az esetben kell megszüntetni, ha az eljárás alatt az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben, illetve a cég a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett. A cég számára megállapított határidő jogvesztő, elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs.

(4) A (3) bekezdés alapján a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség utólagos teljesítése a céget

az Itv. 65. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti illeték megfizetése alól nem mentesíti, ebben az esetben az Itv. 58. §

(1) bekezdése nem alkalmazható.”

126. § A Ctv. VII. fejezet 5. címe helyébe a következő cím lép:

„5. Cím Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás

89. § Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak.

90. § (1) Ha a cégjegyzék nem tartalmazza a cég tagjait (részvényeseit), vagy a törvényes működés helyreállítása azért nem történt meg, mert a cég vezető tisztségviselője és valamennyi tagja ismeretlen, a cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére (ideértve azt az esetet is,

ha a cég ellen per van folyamatban), illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be.

(2) A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság

az eljárást megszünteti.

(3) Ha a cég a változásbejegyzési kérelmet határidőben nem nyújtja be vagy a cégbíróság intézkedése egyébként nem vezetett eredményre, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.”

127. § A Ctv. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor.”

128. § (1) A Ctv. 98. § (3)–(6) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője

a) a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok

előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított harmincadik napon átadja,

b) a végelszámoló díjazása esetén a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan

szükséges összegre tartalékot képez, és azt a pénzforgalmi számlájára befizeti, ott elkülönítetten tartja nyilván;

c) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja,

d) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja,

e) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott

szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.

(5) A cég korábbi vezető tisztségviselője a (3) bekezdésben meghatározott feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési

felelősséggel tartozik. A korábbi vezető tisztségviselő mulasztása esetén a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében a korábbi vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól

900 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.

(6) A végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a (3) bekezdésben foglalt

feladatoknak a végelszámoló által megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel.”

129. § A Ctv. 99. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha jogszabály rendelkezése alapján a végelszámolást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaság végzi, a végelszámolási feladatok ellátására kijelölt személy nem lehet az, aki a végelszámolás alatt álló cégnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti felügyeleti biztosi tevékenységet látott, illetve lát el.”

130. § A Ctv. 100. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a végelszámoló a végelszámolói tevékenységgel felhagyott,

a cégbíróság a 106. § (3) bekezdésében foglalt intézkedéseket megfelelően alkalmazhatja, illetve az (1) bekezdésben foglaltak szerint biztosíthatja a feltételeket az új végelszámoló megválasztásához.”

131. § A Ctv. 101. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni)

„c) a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét is,”

132. § (1) A Ctv. 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor.”

(2) A Ctv. 105. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A cégbíróság a kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg rendelkezik a végelszámoló tisztségének

megszűnéséről, azzal, hogy a kényszertörlési eljárás során a végelszámoló köteles a cégbírósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot tájékoztatni.”

133. § (1) A Ctv.106. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a (2) bekezdésben megjelölt követelések jegyzékét

a cégiratokhoz nem csatolta be. Ilyen esetben a bíróság a végelszámolót)

„b) 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.”

(2) A Ctv. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének

kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell.”

134. § A Ctv.109. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a végelszámoló a végelszámolási kifogásnak helyt adó jogerős bírósági végzésnek nem tesz eleget,

a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a cég legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása céljából. Ha a cég a cégbíróság határozatában foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót rendel ki. Amennyiben a korábbi végelszámoló a felszámolók névjegyzékéből

került kirendelésre, az e bekezdés szerinti jogszabálysértésről a cégbíróság értesíti a felszámolók névjegyzékét vezető szervet is.”

135. § (1) A Ctv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százötven napon belül a végelszámolást

befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles

kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a 99–113. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Ctv. 114. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég

működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles erről

a Cégközlönyben közleményt közzétenni. A közleményben meg kell jelölni a végelszámolás megszüntetésének

időpontját, valamint azt a tényt, hogy a végelszámolás megszüntetésére a cég működésének továbbfolytatásával kerül sor.”

(3) A Ctv. 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3)–(5) bekezdésben foglalt szabályok megszegése esetében kényszertörlésnek van helye.”

136. § (1) A Ctv. VIII. Fejezet 7. címe helyébe a következő VIII/A. Fejezet lép:

„VIII/A. FEJEZET

KÉNYSZERTÖRLÉSI ELJÁRÁS”

(2) A Ctv. 116–118. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„116. § (1) A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha

a) törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja – ideértve a 87. § (2) bekezdését és a 90. § (3) bekezdését is,

b) a cég a végelszámolásthárom éven belülnemfejezte be, és a 34. § (1) bekezdés szerinti határidőn belül törlése iránt

szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő,

c) a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy

d) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

(2) Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát

követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti,

hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.

(3) A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti

működtetéséről, illetve a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját

követően a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.

(4) A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.

(5) Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek

nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.

117. § (1) A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi.

A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek

a) a céggel szemben követelése van – ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is –,

b) tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, vagy

c) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van

bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,

azt harminc napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

(3) Amennyiben a cég vezető tisztségviselője és tagjai elérhetőek, a cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt és

a tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Az együttműködési kötelezettség

megszegése esetén a cégbíróság a 98. § (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(4) A cégbíróság határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről és

az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja.

Amennyiben a vezető tisztségviselő határidőben nem tett eleget ezen kötelezettségének, a cégbíróság erről

haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot.

118. § (1) Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy

a) a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint

b) a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett,

a cégbíróság – a 62. § (4) bekezdés figyelembevételével – a céget törli a cégjegyzékből, és a Gt. 5. (10) bekezdése és

a 23. § (3) bekezdése alapján az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja.

(2) Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, a cégbíróság a számítógépes

ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint szükség szerint a földhasználati nyilvántartásból elektronikus úton

történő lekérdezéssel megállapítja, hogy a cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, vagy a javára, illetve érdekében

tény van-e feljegyezve, illetve van-e bejegyzett földhasználata.

(3) A cégbíróság más közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezet – különösen

a járműnyilvántartást vezető szerv, a zálogjogi nyilvántartást vezető szerv – megkeresésével megvizsgálja, hogy cég

jog jogosultjaként van-e bejegyezve, vagy a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve. A cégbíróság megkeresi

a cég számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat a cég számlakövetelésével és egyéb pénzfizetés teljesítésére

vonatkozó követelésével kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatatást az érintett szervezetek soron kívül és ellenszolgáltatás

nélkül kötelesek teljesíteni.

(5) Amennyiben a (2)–(3) bekezdésben említett szervezetek értesítése vagy a 117. § szerint tett bejelentés alapján

a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy

a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást

megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában felszámolási költség a Cstv. 57. § (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott

költségek.

(7) Amennyiben a (2)–(3) bekezdésben említett szervezetek értesítése vagy a 117. § szerint tett bejelentés alapján

a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy

a cég vagyona nem fellelhető, a cégbíróság – a 62. § (4) bekezdés figyelembevételével – a céget törli a cégjegyzékből,

a Gt. 5. § (10) bekezdése és a 23. § (3) bekezdése alapján az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot,

valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja, egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy

gondoskodjon az iratok elhelyezéséről, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről,

és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja.

(8) Az (1) és (7) bekezdésben meghatározott végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés

ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban

igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé

kell tenni.

(9) Az eltiltásra vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.”

(3) A Ctv. a IX. fejezetet megelőzően a következő 118/A. §-sal egészül ki:

„118/A. § (1) Ha a legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég

tartozásaiért korlátozott volt, és a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy,

hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróság

előtt, a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül indított keresetében

a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha

bizonyítja, hogy a kényszertörlés 116. § (1) bekezdés a), c)–d) pontban foglaltak szerinti megindítása nem az ő

mulasztásának következménye.

(2) Ha a céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég ki nem

elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti a bíróságtól annak megállapítását is,

hogy a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással

(Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha

a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég még fizetőképes volt,

a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes)

az átruházás során jóhiszeműen járt el.

(3) A kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül – ki nem elégített

követelése erejéig – bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a cég

vezető tisztségviselői voltak a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában, a fizetésképtelenséggel

fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége

alapján látták el, és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek

kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. E bekezdés alkalmazásában a cég vezető

tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást

gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet

bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem

lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben a hitelező kérheti, hogy

a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült

követelései kiegyenlítésére. Amennyiben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és

a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik.

(4) Mentesül a felelősség alól a (3) bekezdésben említett vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy

a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő

személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég

legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető tisztségviselő a cég megszűntnek

nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy

nem teljesíti a 98. § (3) bekezdés a), c)–d) pontja szerinti beszámoló- készítési, irat- és vagyonátadási, továbbá

tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.”

137. § A Ctv. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az igények bejelentését követően a vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy

árverés útján – a felszámolási eljárás során alkalmazott nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megfelelő

alkalmazásával – értékesíti, és az értékesítésből befolyt összeget az erre a célra nyitott elkülönített számláján helyezi el.

Ingatlan vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgy értékesítése esetében – annak ellenére, hogy a cég

jogalanyisága már a törléssel megszűnt – az új tulajdonos tulajdonjogát kérelmére, a vagyonrendezési eljárás

befejezését követően a bíróság határozata alapján a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba

be kell jegyezni.

138. § (1) A Ctv. 128. § j) pontja a következők szerint módosul:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„j) a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus

úton történő megküldése során csatolandó űrlap formai és tartalmi elemeire, a beszámoló elektronikus úton történő

megküldésével kapcsolatos eljárásra, valamint az elektronikus úton megküldött beszámoló közzétételi díjának

megfizetésével összefüggésben a számlakibocsátásra”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg).

(2) A Ctv. 128. § a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„l) a bűnügyi nyilvántartó szervtől történő adatigénylésre és ezzel összefüggésben a bűnügyi nyilvántartó szerv és

a cégbíróság közötti kapcsolattartásra”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)

139. § (1) A Ctv. 129. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 36. § (4a) bekezdésében foglalt adatok bejegyzését a tagok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor

kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.”

(2) A Ctv. 129–131. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„129. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló

2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény,

továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban:

Módtv.) hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyeknek cégneve vagy rövidített neve nem felel meg

a 3. § (5) bekezdésben vagy a 4. § (3) bekezdésben foglalt előírásnak, a cégjegyzékben vezetett adataik első

változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek cégnevük megváltoztatására.

(2) A Módtv. hatálybalépését megelőzően bejegyzett azon cégek, melyek a 7. § (4) bekezdése alapján nem csatoltak

be a székhely-, telephely- és fióktelep használat jogcímét igazoló okiratot, a cégjegyzékben vezetett adataik első

változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek azt a cégbíróságnak benyújtani.

(3) A cég képviseletére jogosultak adóazonosító jelének vagy adószámának bejegyzését, valamint a Módtv.-vel

megállapított 24. § h) pontjában, 27. § (1) bekezdés a) pontjában, 27. § (2) bekezdés a)–b) pontjában, 27. § (3) bekezdés

a) és e) pontjában, 27. § (4) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 27. § (6) bekezdés a) pontjában, 31. § (2) bekezdésében,

valamint a 36. § (4a) bekezdésében foglalt adatok bejegyzését a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor,

ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani.

(4) Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságnak azt a változást, amely

kizárólag a Módtv.-vel megállapított 7. § (4) bekezdésében és 31. § (2) bekezdésében foglalt okiratok benyújtására,

vagy a tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) Módtv.-vel megállapított további azonosító

adatainak, valamint a vezető tisztségviselők adóazonosító számának bejelentésére irányul.

(5) A Módtv. hatálybalépése előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában az ügyvédekről

szóló 1998. évi XI. törvény Módtv. hatálybalépése előtt hatályos 25/A. §-át kell alkalmazni.

130. § (1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezéseit – a (2)–(7) bekezdés szerinti kivételekkel –

a hatálybalépést követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a Módtv. hatálybalépését megelőzően – végelszámolási eljárást követően– jogutód nélkül megszűnt

cég közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nemértve a tulajdonjogot) jogosultjaként

van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére –

az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére,

a (3) vagy (7) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó

jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(3) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (4)–(7) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt

cég székhelye szerinti cégbíróság végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő

vagyonfelosztási határozatban, illetve vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára

történő átengedéséről.

(4) A nemperes eljárásra – ha e § eltérően nem rendelkezik – a Polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait

megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges

adatokat, valamint ahhoz csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb

okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére

állnak.

(6) Ha a legfőbb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és az sem

a végelszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel

hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a (2) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg,

a cégbíróság a Cégközlönyben a megszűnt cég, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé.

A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt

a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával –

jelentheti be a cégbíróságnál.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek

bizonyítást, a cégbíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy

érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. A végzés

ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

131. § (1) Amennyiben a cég az állami adóhatósághoz főtevékenységének, illetve tevékenységi köreinek változását

jelentette be, a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég

főtevékenységét és további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti

megjelölésével. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg.

(2) Amennyiben a Módtv. hatálybalépését követően a cég főtevékenységének vagy további tevékenységi köreinek

módosítására 2012. december 31-ig nem került sor, az állami adóhatóság 2013. január 31-ig a nyilvántartásában

szereplő adatok alapján elektronikus úton közli, és a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységét és további

tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével.”

(3) A Ctv. a következő 131/A. §-sal egészül ki:

„131/A. (1) A Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő kényszer-végelszámolási eljárásokban és a 2006. július 1-jén

folyamatban lévő, be nem fejezett végelszámolási eljárásokban a végelszámoló a Módtv. hatálybalépését követő

1 éven belül kezdeményezi a kényszertörlési eljárás megindítását. A végelszámoló a kérelemmel egyidejűleg

tájékoztatja a cégbíróságot a kényszer-végelszámolási eljárás során megtett intézkedésekről, a cég vagyonára és

követeléseire vonatkozó információkról, valamint az egyéb körülményekről.

(2) A cégbíróság a kényszer-végelszámolási eljárást megszünteti, a végelszámoló díjának megfizetésére a vezető

tisztségviselőt és a legalább többségi befolyással rendelkező tagot egyetemlegesen kötelezi. A cégbíróság ezzel

egyidejűleg megindítja a kényszertörlési eljárást, azzal, hogy az együttműködési, valamint a 117. § (4) bekezdésben

foglalt kötelezettség a végelszámolót is terheli. Szükség esetén a végelszámoló díját az állam a központi költségvetés

terhére megelőlegezi.

(3) Amennyiben a végelszámoló az (1) bekezdésben foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, a cégbíróság hivatalból

indítja meg a kényszertörlési eljárást.”

140. § (1) A Ctv. 10. § (3) bekezdésében a „vezető tisztségviselőjével” szövegrész helyébe a „tagjával, továbbá vezető

tisztségviselőjével” szöveg, a „23. §-a” szövegrész helyébe az „5. és 23. §-a” szöveg lép.

(2) A Ctv. 14. § (6) bekezdésében a „továbbá 27. § (5) bekezdésének c) pontjában” szövegrész helyébe a „27. §

(5) bekezdésének c) pontjában, továbbá 27. § (6) bekezdés c) pontjában” szöveg lép.

(3) A Ctv. 27. § (1) bekezdésének c) pontja, a 27. § (2) bekezdésének d) pontja, a 27. § (3) bekezdésének d) pontja, a 27. §

(4) bekezdés a) pontjának ad) alpontja, valamint a 27. § (5) bekezdésének c) pontjában a „ha a társaság vezető

tisztségviselője” szövegrész helyébe a „ha tagja, vezető tisztségviselője” szöveg, a „Gt. 23. §-ában” szövegrész helyébe

a „Gt. 5. és 23. §-ában” szöveg lép.

(4) A Ctv. 29. § (2) bekezdés h) pontjában a „statisztikai nómenklatúra” szövegrész helyébe a „mindenkor hatályos TEÁOR

nómenklatúra” szöveg lép.

(5) A Ctv. 27. § (8) bekezdés c) pontjában és (9) bekezdés c) pontjában, 29. § (2) bekezdés e) pontjában a „nevét (cégét),

lakóhelyét (székhelyét)” szövegrész helyébe a „nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén születési

idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy

esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát” szöveg lép.

(6) A Ctv. 29. § (2) bekezdés i) pontjában a „nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét)” szövegrész helyébe a „nevét,

adóazonosító számát, természetes személy esetén születési idejét, lakóhelyét, anyja születési nevét, jogi

személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, cégjegyzékszámát vagy

nyilvántartási számát” szöveg lép.

(7) ACtv. 29. § (4) bekezdésében a „1. a), 2., 4., 6., 7., 9–12.” szövegrész helyébe a „1., 2. a), 3., 6., 7., 9–12., 13. b)” szöveg lép.

(8) A Ctv. 46. § (1) bekezdésében a „vagy 27. § (5) bekezdésének c) pontja” szövegrész helyébe a „27. § (5) bekezdésének

c) pontja vagy 27. § (6) bekezdés c) pontja” szöveg lép.

(9) A Ctv. 53. § (2) bekezdésében az „azt megállapító szervezet,” szövegrész helyébe „azt megállapító szervezet,

a főtevékenység és a további tevékenységi körök változását az állami adóhatóság,” szöveg lép.

(10) A Ctv. 84. § (1) bekezdésében a „végelszámolást” szövegrész helyébe a „kényszertörlési eljárást” szöveg lép,

a „végelszámolásra” szövegrész helyébe a „kényszertörlési eljárásra” szöveg lép.

(11) A Ctv. 1. számú melléklete I.1–6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges

okiratok:)

„1. a kérelem formanyomtatványa

2. a) létesítő okirat, illetve a létesítő okirat módosítása,

b) a létesítő okirat – változásokkal egybefoglalt – hatályosított szövege;

c) változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek

a változás alapjául szolgáló határozata,

d) változásbejegyzés esetén, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat.

3. amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély;

4. amennyiben a cég élt névfoglalással, a névfoglalást elrendelő végzés másolata;

5. külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonata és annak

hiteles magyar nyelvű fordítása, vagy annak hiteles fordításban történő igazolása, hogy a céget vagy más szervezetet

a hazai joga szerint nyilvántartásba vették, illetve az az okirat, amelyből képviselőjének a képviseletre való

jogosultsága megállapítható;

6. a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására

vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat;”

(12) A Ctv. 1. számú melléklete I.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása;”

(13) A Ctv. 1. számú melléklet I. pontja a következő 13. alponttal egészül ki:

[Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges

okiratok:]

„13.

a) a székhelyhasználat jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat

b) a telephely(ek) használatának jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat

c) fióktelep(ek) használatának jogcímét igazoló legalább teljes bizonyító erejű magánokirat”

(14) A Ctv. 2. számú melléklet I. pontja a következő 11. alponttal egészül ki:

(Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges

okiratok:)

„11. a 61/B. § szerinti tagváltozás bejegyzése iránti eljárás során, a 61/B. § (2) bekezdésében foglaltak fennállása esetén

a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg

benyújtásának igazolása.”

(15) A Ctv. 3. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(16) A Ctv. 4–10. számú mellékletében az „Anyja neve” szövegrész helyébe az „Anyja születési neve” szöveg lép.

(17) A Ctv. 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(18) A Ctv. 5. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(19) A Ctv. 6. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(20) A Ctv. 7. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(21) A Ctv. 8. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(22) A Ctv. 9. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

(23) A Ctv. 10. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

141. § Hatályát veszti a Ctv.

a) 7/A. §-a,

b) 27. § (6) bekezdés b) pontja,

c) 37. § (5) bekezdése,

d) 52. §-t megelőző címe, és 52. §-a,

e) 55. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata,

f) 62. § (2) bekezdésének c) pontja,

g) 91–93. §-a,

h) 102. § (3) bekezdés c) pontja,

i) 131. §-a,

j) 136. §-a,

k) 10. számú mellékletének 5.3. pontja.

167. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2012. január 1-jén lép hatályba, és 2013. február

2-án hatályát veszti.

(2) A 116. § (1) bekezdés 2012. január 2-án lép hatályba.

(3) Az 1–5. §, a 6. § (1)–(2) és (4) bekezdése, a 7–31. §, a 33–60. §, a 66. §, a 67. § (1) bekezdés, a 68. §, a 69. § 1–41. és

46–47. pontja, a 70–108. §, a 109. § (2)–(3) bekezdés, a 110–112. §, a 113. § (1) bekezdés, a 114–115. §, a 116. §

(2) bekezdés, a 117–136. §, a 137. §, a 139. § (2)–(3) bekezdés, a 140. §, a 141. § a) pontja, c)–h) pontja, j) pontja,

a 159–164. § és az 1–7. melléklet a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(3) A 6. § (3) bekezdés 2012. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 109. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 141. § b) és i) pontja 2013. február 1-jén lép hatályba.

A szerződésmintával történő cégalapításhoz szükséges okiratok

I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok:

1. a szerződésminta alapján készült létesítő okirat;

2. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége

megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. §

(1) bekezdése];

3. a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása;

4. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása;

5. a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.