Jó hírünk van! A CÉGALAPÍTÁS  illetékmentes lett!

Új cégforma jött létre!

Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság

A törvény szerint szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a nyilvánosan működő részvénytársaság lehet, amely kizárólag saját tulajdonú ingatlan adásvételével, saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetésével, ingatlankezeléssel, vagyonkezelési tevékenységgel foglalkoznak.

További feltétel, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság kibocsátott részvényeit együttesen legfeljebb összesen tíz százalékban tulajdonolhatják biztosítók és hitelintézetek, valamint amelyben együttesen az összes szavazati jog legfeljebb tíz százalékát gyakorolhatják.

Az új, speciális társaságnak legalább tízmilliárd forint összegű induló tőkével kell rendelkeznie.

A jogalkotó célja, hogy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaságok jöjjenek létre, amelyek létrejötte segítheti, hogy Magyarország a régió pénzügyi szolgáltató központjává váljon.

A társaságok a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetnék be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsák, illetve szükség esetén fejlesszék.

Nyugat-Európában kedvelt!

A cégforma nem minden előzmény nélküli, Nyugat-Európában már hosszú évek óta alkalmazzák a befektetések összegyűjtése, a befektetői bizalom növekedése érdekében. A társaságok nemcsak ingatlanokat, hanem projekttársaságokat is vásárolhatnak.

A mérlegfőösszeg legalább hetven százalékának ingatlanokból kell állnia, és a törvény szabályozza azt is, hogy ezen kívül milyen eszközöket tarthat portfóliójában a társaság.

A társaságnak nyeresége száz százalékát ki kell fizetnie osztalékként, a projekt társaságainak nyeresége egészében a tulajdonost illeti.

Annak érdekében, hogy a portfoliójában lévő ingatlanok értékéről reális képe legyen, a szabályozott ingatlan-befektető társaságnak saját szervezetétől elkülönült, független ingatlanértékeléssel foglalkozó szervezetet, vagy személyt kell megbíznia az ingatlanok rendszeres értékelésével.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaság és annak projekttársaságai mentességet élveznek a társasági és helyi adófizetési kötelezettség alól, ha a mentességi feltételek betartása bármely okból nem teljesül, az illetékes szervek törölhetik.

Hat hónapos határidő!

Így például, az adóhatóság a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, illetve elővállalkozás adózót határozattal törli a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve elővállalkozások nyilvántartásából, ha a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, és azokat az adózó kilencven napon belül nem pótolja.

Törölhetik, ha a tevékenységét a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül nem kezdi meg, vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja, vagy a társaság a tevékenységére vonatkozó előírásokat súlyosan megszegi.

ÚJ CSŐDTÖRVÉNY

Az új csődtörvény szerint, ha az eladósodott vállalkozás beadja csődkérelmét és a bíróság nem talál benne formai hibát, azonnal ideiglenes fizetési moratóriumot kap. A bíróság ezután 5 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet. Ha rendben találja, megadja a 90 napos fizetési haladékot és vagyonfelügyelőt rendel ki a kérelmező mellé.

A fizetési haladék ideje alatt nagy könnyebbség, hogy szünetelnek az adóssal szembeni pénzkövetelésekkel kapcsolatos végrehajtások (de például a nyugdíjjárulékra, az egészségbiztosítási járulékra, a tartásdíjra, a villamos energia- és földgázdíjra vezetett végrehajtások nem). Felfüggesztik a folyamatban lévő felszámolásokat (ha még nem született meg az elsőfokú határozat) és az újakat is.
 

Az adós, a hitelező, a számlavezetők és a vagyonfelügyelő is köteles tartózkodni minden olyan intézkedéstől, mely a haladék célját meghiúsítja, vagyis azt, hogy az adós csődegyezséget tudjon kötni a hitelezőivel. Az adós például nem teljesíthet a törvényben tételesen felsoroltakon felüli kifizetéseket sem. Új fizetési kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat. Az adós hitelezői nem mondhatják fel közös szerződéseiket se a csődre, se arra hivatkozva, hogy a fizetési haladék alatt nem fog fizeti.

A korábbi csődeljárás szabályai nem tették lehetővé a csőd közelébe sodródott vállalkozások reorganizációját, mert eddig ahhoz, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, hitelezőitől támogatást kellett kapnia (meghatározott százalékban). Ez pedig jellemzően nem sikerült, mert a hitelezők nem bíztak az adósban, többnyire el sem mentek a tárgyalásra, s nem járultak hozzá a fizetési haladékhoz. Ezért is nem volt eddig népszerű a csőd.

Kérdés, miért indítana egy adós csődeljárást saját magával szemben? Az adósok főszabályként azért indítanak csődeljárást, hogy szabaduljanak az adósságuktól, vagy hogy csökkentve kelljen azt kifizetniük. Az automatikus fizetési haladék gyors megnyugvást ad az adósnak, viszont az, hogy ideiglenes vagyonfelügyeletet kap, már nem kényelmes.

A jogalkotó a módosítással biztosította a hitelezők számára is, hogy csődeljárást kezdeményezzenek adósukkal szemben. Hogy élnek-e majd ezzel a lehetőséggel? A hitelezőnek ugyanis csődkérelméhez be kell csatolnia az adós hozzájárulását is.

A vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében többek között áttekinti az adós vagyoni helyzetét, közreműködésével nyilvántartásba veszi a követeléseket. Felszólítja az adóst a követelései érvényesítésére azzal, hogy ellenőrzi azok végrehajtását is.

A hitelezőknek tudniuk kell, hogy a csődeljárásban csak azok lehetnek hitelezők, akik harminc napon belül bejelentik igényüket. Ha ezt elmulasztják és a csődeljárás sikeres lesz, elveszítik követelésüket.

A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseknél a határidő mindössze 3 munkanap.

A cégközlönyben már a csődindítás másnapján megjelenik a hír, de az adósnak öt munkanapon belül közvetlenül is értesítenie kell hitelezőit az öncsődről, illetve két napilapban és (ha van) saját honlapján is nyilvánosságra kell hoznia azt. Ennek elmulasztás bírsággal jár.

Leegyszerűsödött a csődeljárásban az egyezség megkötéséhez szükséges szavazatok számításának módja is. Minden 100.000,-Ft-os elismert vagy nem vitatott követelés (a 100.000,-Ft alatti is) egy szavazatnak számít. Az egyezség akkor köthető meg, ha az adós megkapta az egyezséghez a hitelezőktől a szavazatok többségét (a törvény szerinti mértékben és módon).Az egyezség kényszeregyezség, azaz kiterjed a szavazásban részt nem vevő hitelezőkre, és azokra szintén, akik az egyezséghez nem járultak hozzá.

Bár az új csőd lehetőség arra, hogy az adós rendezze tartozását, az igazi megoldás sokkal inkább a csőd megelőzése!

A hitelező és az adós is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne húzódjanak kifizetései. Megfelelő időben, a megfelelő felszólító levélben hívja fel a neki tartozókat a fizetésre!
 

ÚJ  ILLETÉKTÖRVÉNY

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

71. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke:

a) zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50 000 Ft,

b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint,

c) egyéni cég esetén 15 000 forint, azzal, hogy

amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy

a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték

(1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.”

(2) Az Itv. 45. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan jognak vagy ténynek

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/A. §-a, 83/C. §-a szerinti törlésére irányuló

bírósági nemperes eljárás illetéke 10 000 forint.

(3b) Az e §-ban nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft.”

Veszélyeztethetik az ügyvédi védelemhez való jogot a cégeket érintő egyes törvénymódosítások!

Az új szabályozás értelmében a cégbíróság 50.000 forinttól 900.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki elmulasztja a cégbejegyzési, vagy változásbejegyzési kérelem bejelentésének határidejét. A cégbíróság megbírságolja a jogi képviselőt, ha az egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég egyes benyújtott okiratai nem felelnek meg a jogszabályok rendelkezéseinek. Mérlegelési lehetőség a törvénymódosítás értelmében nincs, a büntetés automatikusan érkezik, ráadásul például az egyszerűsített cégeljárások során úgy is, hogy a cégbíróságok joggyakorlata nem egységes, a bírságolást kiváltó hibákról, hiányosságokról pedig általában jogi egyetemi végzettséggel nem rendelkező bírósági ügyintéző dönt.

A módosítás nem teljes mértékben objektív feltételekhez köt lényegében objektív szankciót – állapította meg az ombudsman. Ez a tendencia az egyszerűsített cégeljárás igénybevételét azzal is veszélyeztetheti, hogy a kockázat – azaz a lehetséges bírság összege – nem áll arányban az érvényesíthető ügyvédi munkadíjakkal.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy így elejét lehet venni egyes cégek fantomizálódásának, felelősségre lehet vonni egyes vállalkozások csalárd, rosszhiszemű tulajdonosait. Az ombudsman szerint azonban ezek a módosítások nem alkalmasak a miniszter által megjelölt cél elérésére, viszont túlzott felelősséget – és hozzá

 kapcsolódó szankciót – hárítanak a jogi képviselőre, anélkül, hogy eszközt biztosítanának a rosszhiszemű magatartások kiszűrésére. Ebben a formában a törvénymódosítás nem tesz eleget a jogbiztonság, a tisztességes eljáráshoz, a tulajdonhoz való jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma követelményének – összegezhető az ombudsman álláspontja.